Elaiussa Sebaste – Kilikia elfeledett városa a tengerparton
Elaiussa Sebaste – Törökország egyik legszebb és legkevésbé turisztikai ókori városa, amely a Földközi-tenger partján, Mersin tartományban, Erdemli körzetében, a mai Ayaş falu közelében rejtőzik. Egykor ez a kikötőváros Arhelaus kappadókiai király fényűző rezidenciája volt, sikeresen versenyzett Tarsusszal és Korikosszal, olívaolajat exportált az egész Földközi-tenger térségébe, majd a bizánci korszakban csendesen elhalványult. Ma Elaiussa Sebaste már csak márványoszlopok, bazilikák és színházak gyűjteménye, amelyek az olajfaültetvények és a hullámok csobbanása között hevernek. Ideális hely azok számára, akik a tömegtől távol szeretnék megismerni az ókori Kilikia hangulatát.
Történelem és eredet
A várost a Kr. e. 2. században alapították, mint egy kis települést egy kis szigeten, amelyet keskeny földnyelv kötött össze a szárazfölddel. Ez a természetes védelmet nyújtó hely azonnal kényelmes kikötői csomóponttá tette Elaiussát: ide érkeztek a hajók Ciprusról, Föníkiából és az Égei-tenger partvidékéről. Az Elaiussa görög név az elaion – „olaj” – szóból származik; ez tükrözi a régió fő gazdagságát – az olajfaültetvényeket, amelyek több kilométerre nyúlnak be a Taurus-hegységbe.
A város döntő átalakulása Augustus császár korában történt, amikor a kappadókiai király, Archelaus Elaiussát második fővárosává tette. Bővítette a települést, központját a szárazföldre helyezte át, és Sebastének nevezte el – a latin „Augusta” görög megfelelője –, a császár tiszteletére. Így az I. század elején megjelent a kettős nevű város, Elaiussa Sebaste. Archelaus palotát és középületeket épített itt, kibővítette a kikötőt, és a város első virágkorát élte.
Római uralom alatt
Archelaus halála után, Kr. u. 17-ben Kappadókia a Római Birodalom részévé vált, Elaiussa Sebaste pedig a Kilikia tartomány fontos városává vált. Kr. u. 74-ben Vespasianus császár véglegesen megtisztította a kilikiai partvidéket a kalózoktól, ami utat nyitott Sebaste új gazdasági fellendülésének. Az I–II. században itt aktív építkezések folytak: színház, termák, agora, vízvezeték és monumentális sírfolyosó épült. A város olívaolajat, cédrusfát és bort exportált a Földközi-tenger térségén túlra is.
Bizánc és a hanyatlás
A 3. századtól kezdve a város pozíciói romlani kezdtek. 260-ban I. Sapor perzsa király pusztító hadjáratot indított Kilikia ellen, és Sebasta súlyos károkat szenvedett. Később a lakosokat az iszávrok – Belső-Anatólia hegyi törzsei – támadásai zavarták. Az 5–6. században a város még mindig megőrizte jelentőségét vallási központként: itt több bazilikát és a püspök rezidenciáját emelték. Azonban a 6. századra a szomszédos Korykos átvette a partvidék fő kikötőjének szerepét, és Elayussa-Sebasta fokozatosan elnéptelenedett. A 7. századi arab hadjáratok idején a város már félig elhagyatott romokból állt.
Építészet és látnivalók
Az Elaiussa Sebaste régészeti park több tucat hektáron terül el a D-400-as út mentén. Ma a lelőhely jelentős részét feltárták és szabadtéri múzeummá alakították, ahol órákig sétálgatni lehet. Sebaste fő jellemzője az élénk, „réteges” elrendezése: itt találhatók hellenisztikus épületek, római fürdők, bizánci bazilikák és későbbi temetők, mindez a türkizkék tengerre néző dombokon szétszórva.
Színház
Az ókori város szíve egy kis római színház a 2. századból. Körülbelül 2300 néző befogadására alkalmas; 23 üléssor, az orchestra és a színpad egy része maradt fenn belőle. A színház részben a domboldalba van vájva, ami jellemző az hellenisztikus hagyományra. A felső sorokból panorámás kilátás nyílik a tengerre és az ősi sziget maradványaira – innen nehéz elképzelni, hogy az ókorban ez a hely nyüzsgő élettel teli volt. A színházat időnként nyári koncertekre és a helyi önkormányzat fesztiválelőadásaira használják.
Az agora és az oroszlánszökőkutak
Sebasta agorája – Kilikia egyik legjobban megőrzött fóruma. A téglalap alakú teret szürke márvány oszlopcsarnokok vették körül, a kapitéliumok és a lapok töredékei a helyszínen maradtak fenn. Az agora déli oldalán található egy monumentális szökőkút oroszlánfejekkel, amelyek szájából víz folyt – ez a római kor klasszikus építészeti megoldása. Itt álltak a jeles polgárok tiszteletére emelt szobrok is, amelyek talapzatai a mai napig a kolonnád mentén fekszenek.
Termák és mozaikok
Több közfürdő-komplexumban megmaradtak a geometrikus és növényi mintákkal díszített mozaikpadlók. Különösen érdekes a nagy termálkomplexum frigidáriummal, tepidáriummal és caldáriummal – a klasszikus római sorrendben, amelyben a mosakodási eljárás zajlott. A mozaikok egy részét restaurálták, és ma könnyű napellenzők védik a naptól. A falakon festmények és vakolat nyomai maradtak fenn.
Bazilikák és bizánci negyed
A park területén több korai keresztény bazilikát tártak fel – V–VI. századi épületeket apszisokkal, nartéksokkal és keresztelőkkel. Az egyikük kör alakú alapzaton állt – a régióban ritka forma, amelyet az hellenisztikus kör alakú templomoktól örököltek. A bazilikához egy udvar csatlakozott, amelyben ciszterna volt, ahol a bizánci korszakban szertartásos mosakodást végeztek. Ezek a templomok tanúskodnak arról, hogy Sebasta egészen a végéig aktív keresztény közösség maradt.
A sírsor és a nekropolisz
A város északi része a híres „sírok sétányára” nyílik – közel 100 monumentális sír áll az ókori út mentén. Sokuk ház vagy templom formájú, faragott párkányokkal díszített, görög és latin feliratokkal. Ez az egyik legnagyobb monumentális sírgyűjtemény a török Földközi-tenger partvidékén, és már maga a séta a sétányon is mély benyomást kelt.
Tizenkét oszlopos templom és vízvezeték
A tenger feletti domb tetején állt egy tizenkét oszlopos templom, amelyet valószínűleg a császárnak és Augustusnak szenteltek. Ma már csak az alapok és néhány oszloptöredék maradt fenn, de a hely továbbra is lenyűgöző: innen nyílik a klasszikus „kilikiai” kilátás a tengeri horizonton. A part belső oldaláról egy vízvezeték vezetett a városba, amely a Lamos folyóból látta el vízzel Sebastót – a vízvezeték íveinek töredékei néhány kilométerre a parktól láthatók.
Érdekes tények és legendák
- Az Elaiussa név a görög „elaión” – „olívaolaj” szóból származik; ez volt a város fő terméke, amelyet még Alexandriába és Rómába is exportáltak.
- Arhelajus kappadókiai király, aki Augustus idején újjáépítette a várost, saját flottával rendelkezett, és Elaiussa Sebaste volt a „második otthona” a belső Kappadókiától távol.
- A város színházában a mai napig megmaradtak azok a görög feliratok, amelyeken az építkezést finanszírozó jómódú mecénások nevei szerepelnek.
- Sebaste „sírok sétánya” Törökország egyik leghosszabb „halottak utcája”, amelynek számos sírját bonyolult szimbolika és a elhunytak portréi díszítik.
- Az egyik kora bizánci bazilikában ritka mozaikot fedeztek fel, amelyen egy páva – a keresztény halhatatlanság szimbóluma – látható, ami a közösség magas státuszáról tanúskodik.
- A város a 4. században földrengést élt át, amely után számos épületet újjá kellett építeni; a restaurálások nyomai számos megmaradt falon láthatók.
Hogyan juthat el oda
Az Elaiussa Sebaste régészeti park Ayaş falu mellett található, Mersin tartomány Erdemli körzetében, körülbelül 55 kilométerre Mersin központjától nyugatra és 24 kilométerre a Kızkalesi üdülővárostól keletre. A legkényelmesebb autóval eljutni a D-400-as úton, amely a part mentén halad: a park közvetlenül az út mellett található, az „Elaiussa Sebaste” táblákkal jelzett parkolóból lehet behajtani.
Mersinből és Silifkeből rendszeres dolmuşjáratok indulnak: az „Ayaş” megálló 200 méterre található a régészeti park kapujától. Az Adana Şakirpaşa repülőtérről Sebaste körülbelül 130 kilométerre fekszik (1,5–2 óra autóval). Sok turista Kizkalesi-ben száll meg, és félnapos kirándulás keretében érkezik ide, összekapcsolva a látogatást a Kız Kalesi (Kizkalesi) vár és a Kanitala földalatti város megtekintésével. A Sebaste melletti parkoló ingyenes és tágas.
Tippek az utazóknak
A legjobb idő az Elaiussa Sebaste látogatására a tavasz (március–május) és az ősz (szeptember–november). Nyáron a nap a nyílt területeken erősen süt, szinte nincs árnyék, és a hőmérséklet gyakran meghaladja a 35 °C-ot. Télen Kilikia meleg és napos, és ezekben a hónapokban a park különösen kellemes: üres ösvények, lágy megvilágítás, kevés más turista. Az egész terület bejárása lassú tempóban 2–3 órát vesz igénybe. A belépőjegy ára körülbelül 80–100 török líra, a Müzekart érvényes.
Vigyen magával vizet, sapkát, kényelmes cipőt és naptejet. A területen nincsenek kávézók vagy büfék, a legközelebbi étkezési lehetőségek Ayas faluban és Kizkalesi-ben találhatók. Sebaste különösen szép reggel és naplemente előtt egy órával, amikor a ferdén beszűrődő sugarak kiemelik a márványoszlopok és sírkamrák domborzatát. Engedély nélkül tilos drónokat használni.
Elaiussa Sebaste remekül illeszkedik a kilikiai partvidék többi műemlékéhez. Egy nap alatt megnézhető Kanytellis bazilikáival és temetőivel, a „földön és a tengeren” álló Kızkalesi vár, a „Pokol és Paradicsom” (Cennet ve Cehennem) barlangokat, valamint Uzuncaburçot – a legjobban megőrzött ókori Zeusz-szentélyt Kilikia területén. Ha két napja van, szálljon meg Kizkalesi-ben, és tegyen két kirándulást: egyet a part mentén, a másikat a hegyek belsejébe. A tengerparti pihenés kedvelőinek érdemes tudniuk, hogy közvetlenül a park bejáratánál van egy kis kavicsos strand – az ókori romok között tett séta után kellemes megmártózni a Földközi-tengerben. Sebaste (Elaiussa Sebaste) – az egyik azon ritka törökországi emlékművek közül, ahol a történelmet szinte kézzel is megérinthetjük, és a tenger szó szerint az ókori fürdők falainál csobban.